Ezt a cikket utoljára ezen a napon módosítottuk: 2020.10.31. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Ha elavult információt találsz, kérjük, hogy jelezd ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!

Ha azt gondolod, hogy a profit és a fenntartható működés nem összeegyeztethető, gondolj csak magára az emberi természetre: evolúciósan kábé arra vagyunk programozva, hogy fenntarthatatlanul éljünk! Ősember-korunkban területeket kellett hódítanunk és benépesítenünk, háborúkat kellett nyernünk, soha nem takarítani magunk után műanyagot… Ilyen genetikai örökséggel van egyáltalán esélyünk a gazdaságot fenntarthatóvá tenni? Kemény kérdéssel indította Végvári Imre (TEDx Danubia) a harmadik Számlázz.hu Műhelyt, de a beszélgetés során felcsillant néhány reménysugár.

További vendégeink Antal Alexa (WWF), Molnár Attila Dávid (természetfilm.hu), és Michaletzky Bálint (GreenGo) voltak – íme a legfontosabb gondolatok tőlük, és a beszélgetésbe bekapcsolódó közönségtől!

Számlázz Műhely

“A szellem felülkerekedik”

Molnár Attila Dávid filmműhely-alapítóként, rendezőként már a természetfilmezést is fenntarthatóvá igyekszik tenni, iparágának módszereit kreatívan újrafogalmazva: például nem utazik oda riportot készíteni, ahol helyi erők igénybevételével is forgathat, hogy időt, költséget, üzemanyagot kíméljen. Optimista, ezért úgy látja, hogy “a génjeinkben kódolt utasításokat felülírhatjuk a szellem által felhalmozott tudással”.
Az ám, de a szellem termékeként legelőször is a technológiai fejlődés indult világhódító útjára, és csak azt követően – egy picit lemaradva – a környezetvédelem. Épp ebből a lemaradásból fakadnak most a problémáink!

Számlázz Műhely

“Kényelmes és olcsó, aztán fenntartható”

Technológiai újításokon alapuló vállalkozás vezetőjeként Michaletzky Bálinttól nem vártuk volna, hogy épp a technológiát tegye felelőssé: ”A technológia lehetővé tette, hogy olyan mértékben kizsákmányoljuk a környezetünket, ami már fenntarthatatlan.”
Viszont úgy látja, hogy sok nyugati nagyvállalat igenis már a fenntarthatóságra optimalizál: versenyelőnyt jelent, és profitot növel, még ha a magyar leányvállalatokhoz egyelőre nem is gyűrűzött le a gyakorlat. Ennek szerinte a magyar fogyasztó az oka, aki még máshogy priorizál.
A csapda-helyzet abból adódik, hogy ha egy cég úgy dönt, hogy fenntarthatóan működik, és ezzel versenyhátrányba kerül, akkor végső soron ő maga nem marad fenntartható. Aki korlátozza magát, az csődbe megy. Az e-carsharing hazai ötletgazdája szerint erre az a megoldás, ha “a fenntartható szót átalakítjuk számokká”, azaz büntetni kellene azokat a cégeket, melyek nem működnek fenntarthatóan.

Számlázz Műhely

“Fenntartható működéssel versenyelőny”

Antal Alexa szintén hisz a szellem erejében a gének felett, azaz a gondolkodó vállalkozói rétegben. Nagyon logikusan és egyszerűen kifejtette: “Ha csak 15 évre előre akarok gondolkodni gazdaságilag, már akkor is előtérbe kell helyezni a fenntarthatóságot. Ha magunkat meg akarjuk menteni, akkor a környezetet is meg kell menteni.”
Persze neki sincs lépésről-lépésre receptje, pont azért, mert senki nem látja pontosan, a gazdasági szereplőkön, a fogyasztókon, vagy esetleg a szabályozáson van-e nagyobb felelősség: “Nagyon sok szereplős ez a kérdés, a túlfogyasztás és a fogyasztói magatartás egy elem, amin változtatni kell. Emellett a termelést is fenntarthatóvá kell tenni, és az állami szabályozásoknak is ehhez kell igazodni. Magyarország még nagyon gyerekcipőben jár, de talán egy kkv-nak még van esélye, hogy fenntartható működéssel versenyelőnyhöz jusson.”

Szerencsére a téma és a közönség gyönyörűen egymásra talált ezen a Műhelyen: a hallgatóság hihetetlen fontos szempontokat emelt be. Elhangzott például, hogy mennyire fontos a kommunikáció ereje, és az, hogy a fenntartható gondolkodású cégek láthatóvá is tegyék gyakorlataikat. Ne a szabályozásokra várjunk, hanem alulról szerveződő módon egymást támogassuk, akár kedvezményekhez is juttassuk egymást. Elképzelhető lenne egy fenntartható hálózat?

Számlázz Műhely

„Jó, ha fenntartható, de legyen olcsó is”

Abban tehát megállapodtunk, hogy a gazdasági célokat nem választhatjuk külön a fenntarthatóságtól. Viszont “mik lennének a gyakorlati tippek azoknak, akik fenntarthatóvá tennék a vállalkozásukat?” – kérdezte a beszélgetés vezetője.

Molnár Attila Dávid – aki egyébként a PET-Kupa ötletgazdája és szervezője is, és üzeni, hogy már lehet jelentkezni az idei túrára! 🙂 – azt felelte, hogy az első pici lépés mindenképp a hulladékmenedzsment. Antal Alexa egy kutatás eredményét idézte, mely szerint a lakosság 16%-a tartja fontosnak a fenntarthatóságot, egyértelműen érdekli őket; rájuk érdemes alapozni, mert fizetőképes, markáns keresletet képviselnek. Ha ők a fenntartható termékeket, szolgáltatásokat preferálják, az gazdasági szinten is hatással van.

Michaletzky Bálint elmondta, hogy a GreenGo alapításakor a kényelmes és olcsó üzenet sokkal inkább átment, mint a “zöld” üzenet – tehát jó, ha fenntartható, de legyen olcsó is – viszont nem ez az egyetlen élő példa. A közönség soraiból a Greenpromo.hu vezetője, Kracsó Alexandra osztotta meg tapasztalatát: “Nagyjából nyolc éve volt a váltás a cégben, azóta csak és kizárólag “green” ajándéktárgyakat forgalmazunk. A kis-középvállalati szektor nyitott erre leginkább, és valószínűleg azért, mert emberek vannak mögötte, a döntéshozó közelebb van a tulajdonoshoz, így ha magáénak érzi, választhatja ezt. Az érték képviselete pedig visszaköszön, és pozitív fogadtatásra talál a vevők körében.”

Hasonló a tapasztalatod? Vagy épp ellenkező?

Oszd meg velünk kommentben, hogy mit teszel a környezetért, a fenntartható működésért,
láttál-e követendő példát a munkád során!

Tennél egy lépést a fenntarthatóság felé,
és kioptimalizálnád a papír alapú számlázást a cégedből?
Regisztrálj magadnak számlakibocsátó fiókot most rögtön!

Regisztrálok