Ezt a cikket utoljára ezen a napon módosítottuk: 2021.05.13. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Ha elavult információt találsz, kérjük, hogy jelezd ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!

Vannak titkai? Olyannyira nincsenek, hogy valójában pofonegyszerű dolog: a titok az, hogy export devizaszámlát kiállítani fikarcnyival sem bonyolultabb feladat, mint sima belföldi forintszámlát, már ha tudod, hogy mik a legfontosabb különbségek. Az exportszámla adattartalma például megtévesztésig hasonlít a belföldi számlákéra, de vannak eltérések is. Kérdeztétek, úgyhogy összegyűjtöttük az exportszámla kiállítására vonatkozó legfontosabb különbségeket.

1. Országnév Apró de fontos részlet, hogy a vevő pontos címénél fel kell tüntetnünk az országnevet.

2. Közösségi adószám Hasonlóan az országnévhez, mind a vevő, mind az eladó közösségi adószámának szerepelnie kell a számlán. Mivel ebben az esetben a számla kibocsátója az Európai Közösség valamely adózójával szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni, ezért rendszerünk kötelezővé teszi ezen adatok kitöltését.

3. SWIFT, IBAN Bank nevén és címén, valamint a bankszámlaszámon túl exportszámla esetén IBAN és BIC/SWIFT kódok is kerüljenek a számlára. Hogy mik ezek? “Az IBAN az angol International Bank Account Number (nemzetközi bankszámlaszám) kifejezés rövidítése.” (wikipedia). “Az ISO 9362 (más néven SWIFT-kód, vagy BIC-kód) a bankok azonosítására szolgáló kódnak a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által 1994 óta elfogadott, Bank – Banki adatátviteli üzenetek – Bankazonosító kód elnevezésű nemzetközi szabványa.” (wikipedia).

És hogy mire jók? “A SWIFT-kóddal együtt használva az IBAN lehetővé teszi, hogy nemzetközi viszonylatban is olyan bankközi forgalmat lehessen lebonyolítani, melynek költsége az igénybevevő részére gyakorlatilag nem haladja meg a belföldi bankforgalom költségét.” (wikipedia) Nagyszerű civilizációs vívmányok, az IBAN kötelező, a SWIFT opcionális, használd őket!

4. Áfa-tartalom Létezik EU-n kívüli (EUK) és EU-s áfa-kulcs, mindkettő 0%. Export számlán általában ezt kell használni. Ha a számlának van áfa-tartalma, akkor az áfa összegét is mindig fel kell tüntetni, forintban kifejezve. Ebben az esetben az alkalmazott deviza árfolyamát mindenképpen fel kell tüntetni. Ha ezt nem tesszük meg, akár rajtunk is behajthatják, ezt pedig nem szeretnénk.

5. Belföldi devizás számlák Előfordul, hogy a hatályos magyar törvények szerinti, belföldi számla kiállítása devizában történik. A Számlázz.hu-n rengeteg különböző pénznem közül válogathatsz, a számla kiállítására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a forintszámlákra.

6. A számla nyelve A Számlázz.hu-n csak kétnyelvű (angol / magyar, német / magyar és olasz / magyar) számlát lehet kiállítani, bár a törvény szerint ez nem lenne kötelező. Azonban mivel a NAV “szereti” a fordítást (időnként még tolmácsot is kér), ezért előfordulhat, hogy hiteles másolatot kell beküldenünk a számlán magyar nyelven fel nem tüntetett adatok miatt.

 
UPDATE:
2016. július óta a számlák egynyelvűek, a magyar mellett hét idegen nyelven (angol, német, francia, olasz, szlovák román és horvá nyelven) kibocsáthatók számlák.
Az idegen nyelven kiállított számlákról az adóhatóság kérhet hiteles fordítást, ezeket a dokumentumokat itt találod: Számlák hiteles fordítása.)

Ugye, hogy valóban nem is bonyolult? Ha még nem tetted volna meg, regisztrálj fél perc alatt, pár kattintással: REGISZTRÁLOK.